![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
|
Méhmérgezés ![]() A méhmérgezés a gyakorlatban a méhek növényvédőszer okozta pusztulása. A méhmérgezéses ügyek feltárásában a hatóságok ritkán vesznek részt. A rendőrség akkor indít nyomozást, ha alapos a gyanú a szándékos károkozásra, mint bűncselekményre. A növényvédelmi szolgálat akkor vizsgálja az ügyet, ha ismert a károkozó és működése során jogellenesen járt el. Az állategészségügyi állomás akkor része az eljárásnak, ha a mintavétel hatósági eljárás keretében történik. A méhmérgezéses ügyekhez kapcsolódó tényfeltárást gyakorlatilag az abban érintett károsult, illetve a kár feltételezett okozója vezérli, s ha az érintett felek nem tudnak megegyezni egymással, a jogvita a polgári bíróságon folytatódik. A növényvédelmi tevékenység un. veszélyes üzemi tevékenységnek minősül. A tevékenység folytatója, a veszélyes üzem üzembentartója, akkor is helytállni köteles a bekövetkezett kárért, ha mindent szabályosan csinált, azaz vétkességre való tekintet nélkül. Üzembentartónak az minősül, akinek érdekében a növényvédelmi tevékenység működik, aki az ezzel kapcsolatos alapvető döntéseket meghozza. Gyakori azonban mégis, hogy a károsultak a károkozók vétkességét, illetve az utóbbiak vétlenségüket igyekeznek bizonyítani, mely az eljárások elhúzódásához vezet. ![]() A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A bizonyítási eszközök felkutatása és azok bíróság elé tárása a felek feladata. A bizonyítás célja az, hogy a bíróság a bizonyítandó tények fennállása, vagy fenn nem állása tekintetében meggyőződést szerezzen. A károsult, felperes bizonyítási kötelezettségei:
A feltételezett károkozó, alperes bizonyítási lehetőségei:
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
Webmaster | Kovács Zsolt © 2004
|
||||||||||||||||||||||||||||